Japanese Mom

Szóval, a Japanese Mom. Nem tudom, hogy mások hogy vannak vele, de nekem ez a film egyszerűen nem jött be. A történet ötlete jó, de a kivitelezés... hát, az már más tészta. A színészi játék hagy némi kívánnivalót maga után, és a forgatókönyv is elég gyenge. A film végére már csak azért maradtam, hogy lássam, vajon sikerül-e a rendezőnek összehozni valamit a sok szálon futó cselekményből. Sajnos nem sikerült. A film végén csak üresen bámultam a képernyőt, és azon gondolkodtam, hogy miért is pazaroltam el erre az időt. Ha valaki kérdezi, én nem ajánlom.

Haverok, ha valaha is szeretnétek megtapasztalni, hogy milyen egy igazi kulturális sokk, akkor a "일본 엄마" a ti filmetek! A cselekmény olyan kanyargós, mint egy sushi tekercs, és a színészi játék olyan erős, mint egy wasabi adag. A film végére úgy éreztem, mintha egy japán szamuráj karddal vágott volna belém, de a jó értelemben! A film tele van olyan pillanatokkal, amikor csak kapkodod a fejed, mint egy Godzilla rajongó a legújabb premieren. A sztori olyan mély, mint a Csendes-óceán, és a karakterek olyan színesek, mint egy Harajuku divatbemutató. Szóval, ha szereted a sushi-t, a szakét és a szamurájokat, akkor ez a film neked szól! De ha nem, akkor is nézd meg, mert garantáltan meg fog lepni!