Aquaman a tenger fenekén

Sikerült eljutnom végre az Aquaman vetítésére és hát csalódás volt, bár erre számíthattunk így nem ért nagy meglepetés. A sztori egyszerű, de legalább nincs mondanivalója. Arthur Curry most már apa, hisz előző győzelme után az első dolguk volt Mera-val egy trónörököst a világra hozni. Igaz, hogy az Atlantiszi tanács továbbra is kiirtaná a felszínieket, és totál nem biztonságos, de mindegy is. Black Manta a főgonoszunk egyszer csak rábukkan az elveszett 7. királyság jégbefagyott romjaira és a fekete szigonyra, amiről természetesen semmi féle írásbeli emlék nem maradt fent nehogy tudjanak ellenük védekezni, ha esetleg beüt a baj. Szóval az elveszett királyságot Atlan király irigy testvére (Kordax) irányította, akart egy szigonyt ő is ezért fekete mágiát használt. Atlan legyőzte, elzárta a jégbörtönbe. Black Manta apjának halálát akarta megbosszulni ezért elkezdi fűteni a BOLYGÓT! Komolyan? Jó értem, hogy a szigony megmételyezte hatalmával, amit adott neki, de ez eléggé logikátlan felhaszálása a fura zöld benzinnek (orichalum) ha csak a kiolvasztásra játszik.

Arthurnak segítség kell fivérétől, Orm-tól, akit az előző részben legyőztek és most sivatagi szörnyek őriznek, kiszabadítás után elmennek egy ilyen víz alatti Star Wars kocsmába, ahol a Jabba utánzat maffiafőnöktől kérnek segítséget, aztán menekülni kell és az Orichalum égetésének környezetében ott találják magukat az Utazás a föld középpontja felé féle óriásbogarak meg húsevő virágok között. Tudomásukra jut, hogy Manta a könnyebb utat választja és az apró trónörökös vérét akarja felhasználni Kordax kiszabadítására, ezután jön a csihi-puhi, Orm testét szállja meg inkább a gonosz uralkodó, de Arturral ketten lekűzdik a kísértést. Sajnos addigra mindegy mert Kordax szabad, de nem jut messze trónjától/börtönétől, hisz jól megdobálják villával és mindenki megmenekül, mindenki boldog.

Az elején le lehetett venni, hogy nem veszi magát komolyan a film és erőltetetten is vicces akart lenni a Marvel utalásokkal, amit beleszuszakoltak. Megmosolyogtatott de nem kompenzálta a fantáziátlanságot. Ami viszont nagyon tetszett, hogy a rajzfilm változatban látható ruha disign-t használták fel, így egy kis nosztalgiát adva a közönségnek

Pozitívum a látványvilága, illetve a gyönyörű zene, ami a gyenge sztori ellenére is okot adott, hogy ne csak egyszer nézzem meg, hisz így is, bár bugyuta és üres, kellemes, közepesen vicces kikapcsolódást nyújt.