Amerika Kapitány: Szép új világ

Szóval, láttam az új Amerika Kapitány filmet, a "Szép új világ"-ot, és hadd mondjam el, hogy ez a film olyan, mint egy vegyes zacskó gumicukor: vannak benne ízletes darabok, de akad néhány furcsa ízű is, amitől az ember arcán furcsa grimaszok jelennek meg. Először is, a cselekmény. Úgy össze-vissza ugrált, mint egy ideges nyúl a réten. Egyik jelenettől a másikig olyan gyorsan váltott, hogy alig bírtam követni! De hát, ki mondta, hogy a szuperhős filmekben logika is kell? A lényeg, hogy Kapitány úr megint csillogó pajzsával védte a világot, és közben olyan pózokat vágott, mintha egy Instagram-sztár lenne. A humor? Na, az legalább eltalált. Néha olyan poénok pattantak ki, hogy a popcorn is kirepült a számból. Különösen a jelenet, ahol Amerika Kapitány próbál modern technológiát használni, és végül a mikrohullámú sütővel küzd meg. Az egész terem röhögött, mint a bolondok. Viszont a látványvilág? Az valami elképesztő! Mintha csak egy gigantikus festménybe csöppentem volna, ahol minden szín és effektus a helyén van. Csak úgy vibrált a vászon, mint Kapitány pajzsa a csata hevében. Összességében, ha egy kis agykikapcsolós szórakozásra vágysz, ahol a logika szabadságot kap, és a humor főszerepet játszik, akkor ez a film neked való. Csak egy tanács: ne próbálj értelmet keresni a cselekményben, mert az olyan, mint egy rejtett tárgyak játék, ahol a tárgyak igazából sosem voltak ott.